Nedliczi Váli Mihály - Házi Orvos Szótárotska

Az egyik legkorábbi magyar orvosi könyv első kiadása 1792-ben jelent meg Győrben. A mű szerzője, Nedliczi Váli Mihály, Erdődi György országbíró háziorvosa a különféle növények gyógyhatását ismerteti a kötetben, a fák és füvek nevének betűrendjében – innen a szótárotska elnevezés.

Kiadónk ennek a könyv­ritkaságnak a hasonmását adja közre 250 kézzel számozott példányban, 208 oldalon, bordázott diósgyőri papíron, vaknyomásos maroquin (kecskebőr) kötésben, melynek díszítése külön e kötet számára készült.

Zrínyi Miklós - Ne bántsd a magyart – bibliofil kiadás

A kilencszáz példányban készült rendes kiadás mellett 99 kézzel számozott, egészbőr kötéses bibliofil példány is készült.

 

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:
 
"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

 

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán, 1788.

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

Ratio Educationis - A nevelés- és oktatásügy rendje Magyarországon és a hozzá kapcsolt tartományaiban

A magyar oktatásügy történetének klasszikus dokumentuma Mária Terézia Ratio Educationisként ismert, 1777-ben kibocsátott több száz oldalas uralkodói rendelete, amely megteremtette az egységes és általános állami közoktatást Magyarországon.
 
A magyarul nehezen hozzáférhető dokumentumot az eredeti, latin kiadás tipográfiáját követve, az abban található valamennyi metszetet és nyomdadíszt felhasználva, magyarul közöljük.
 

Corpus Juris Hungarici

A kiadó utószava
Maga a Corpus Juris Hungarici cím kétféleképpen is értelmezhető. A szűkebb értelmezés szerint arról a konkrét műről van szó, amely 1848-ig összesen nyolc kiadást ért meg, és fokozatosan bővülve tartalmazta (egyebek mellett – erről majd később) az összes hatályos törvényt.
 
Ezt a művet a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami röviden azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne. Hogy mi ennek a történelmi háttere és jogi logikája, arra még visszatérünk.

Opus Tripartitum - Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyve

A 264 oldal terjedelmű, magyar nyelvű mű a rendkívüli tartalomhoz illő rendkívüli kivitelben készült: diósgyőri bordázott, vízjeles papíron, barokk könyvdíszekkel, gazdagon díszített vaknyomásos egészbőr kötésben, mindössze 250 számozott példányban.

A nevezetesebb sebészi véres műtételek

A Pesten, 1839-ben megjelent, színes ábrákkal illusztrált könyv az első magyar nyelvű sebészeti műtéttanok egyike, melyet a Bugát Pál és Flór Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár adott közre. Hogy hézagpótló munka volt, az is jelzi, hogy az országos főorvos, akkori kifejezéssel protomedikus a megyei, tehát hatósági (fő)orvosok számára egy-egy példányt rendelt a műből. A könyv nagy értéke a tájanatómiai ismereteket is felfrissítő illusztrációk gazdagsága. A kötet a sebészet hazai történetének alapvetően fontos láncszeme.

Oldalak