Győrffy Endre - magyar és cigány szótár cigányul mondva vakeriben

 

A cigánysággal foglalkozó irodalom egyik legritkábban felbukkanó darabja Győrffy Endre magyar-cigány szótára. A szerző a 154 oldalas kis kötet címlapján önmagát „magánzó, Pakson” címmel illeti, és ennél sokkal többet egyelőre nem is tudunk róla, a kötetről pedig annyit tudni (József főherceg cigány nyelvtanából, Ponori Thewrewk Emil tollából), hogy József főherceg, a nádor fia költségén jelent meg. Hogy hány példányban, azt nem tudjuk, de sok semmiképp sem lehetett, mert mára alig maradt belőle. Győrffy kötete egy évvel megelőzte a szintén József támogatásával megjelent Sztojka-szótár (Magyar és cigány nyelv gyök-szótára – Románé álává) első kiadását, és három évvel magának a főhercegnek a nagy nyelvtanát. 

 

Bencsik Gábor - Cigányokról

Senki számára nem lehet kétséges, hogy ma Magyarország egyik legnehezebben megoldható problémája a cigányság és a többségi társadalom között feszül? ellentét. A megoldáshoz egymás megismerésén át vezet az út.
 
Ezért írta több év kutatómunkájával Bencsik Gábor történész a Cigányokról cím? kötetet, amelyet 99, nagyrészt még soha nem publikált illusztráció tesz gazdagabbá. A kötet olvasmányos stílusban, a lehet?ségekhez képest tömör megfogalmazással beszéli el a cigányok történetét, ismerteti nyelvüket, szokásaikat, hagyományos foglalkozásaikat.
 

A macskakisasszony

Baranyai népmesék, Marton Magda rajzaival.
A Klasszikus Magyar Mesék 2. kötete, 104 oldal, színes illusztrációkkal

 

Utószó

 
Fischer Béla Baranya megyei alispán az 1930-as évek végén arra a gondolatra jutott, hogy ideje immár a baranyai magyarságnak, „ennek a szenvedéseiben is sokat álmodozó, szívét mindig a tenyerén hordozó, büszke, egyre fogyó népnek” szellemi kincseit, néphagyományait szakemberrel összegyűjtetni és közreadni. Választása az akkor már országos hírű néprajztudósra, Berze Nagy Jánosra esett.

Kriza János - Székely népmesék

A reformkor szellemi pezsgése idején gyűjtötte össze Kriza János unitárius lelkész a székelység legszebb meséit. A kötetet Marton Magda több mint száz színes rajza díszíti.
 

Mirkó királyfi

 
Egyszer, hol volt, hol nem volt egy király, ennek volt három fia. A király örült három fiának, s elvégezte magában, hogy jó móddal kitaníttatja őket, s aztán országoltatja, hogy maga után országának derék örökösöket hagyhasson.
 
Elküldötte tehát fiait a kolégiomba tanulni. Azok egy darabig jól is forgolódtak, de egyszer csak félbehagyták a kolégiomot, mind a hárman hazamentek, s többet nem is mentek vissza a kolégiomba. Ezen a király erősen megbosszankodott, s eltiltotta fiait, hogy eleibe ne menjenek. Maga behuzódott lakni a királyi rezsidencia napkeleti szobájába. 

A magyar viseletek története

Az öltözet minden részletében: anyagában, színében, díszítésében árulkodik viselője neméről, koráról, a társadalomban elfoglalt helyéről és nemzetiségéről is. Nem kell nagyon visszamennünk a történelemben, így volt ez a 20. század kezdetén is, és bizonyos alkalmakkor felöltött ruhánkat még ma is megszabja az évszázadok óta élő konvenció. Ezzel a térben és időben egyaránt változó jelképrendszerrel, egy-egy ruhatípus kialakulásával, elterjedésével, a terjedés irányával, a különböző, nyugatról és keletről érkező hatásokkal foglalkozik a magyar viselettörténet. Mindehhez elsődleges forrásként a ruhadarabok szolgálnának, sajnálatos módon azonban a mérsékelt éghajlatú területeken a természetes alapanyagú textíliák elvétve, csak nagyon szerencsésen alakuló klimatikus viszonyok között maradnak meg. 

Bencsik Gábor: Magyar Cigány Képes Könyv – a magyarországi cigányság történeti ikonológiája 1686-1914

Korábbi kutatásait folytatva a szerző ebben a kötetében a hazai cigányság történetét egy különleges, Magyarországon alig ismert kutatási metódus, a történeti ikonológia eszköztárával elemzi. A korabeli fekete-fehér és színes képekkel rendkívül gazdagon illusztrált kötet a szerző doktori disszertációjának szerkesztett kiadása.

Kemény táblás (úgynevezett flexi) kötésben, 312 oldal.

 

A lovasok - álomjáték - Bencsik István rajzaival

Valahol Magyarországon, egy erdei tisztáson, az 1970-es években, nyári éjszakán játszódik az álomszerű történet, amelyben a nagy Levin, Karl Karl, Deborah, Mia-Mia és a többiek készülődnek a Lovasok fogadására – mit sem sejtve arról, hogy valójában kik is ezek a Lovasok. A karcsú kötetet Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész rajzai díszítik.

A 250 kézzel számozott példányban megjelenő, 64 oldalas kötet valamennyi példányát aláírta a szerző és a rajzoló.

Kitonich János - Rövid Igazgatás

Kitonich János XVII. századi jogtudós műve, mely a felsőbb bíróságokon alkalmazott perrendtartást tárgyalja, eredetileg latinul jelent meg 1619-ben Nagyszombatban. 1734-től a Corpus Juris Hungarici állandó mellékleteként közölték. Magyarra Kászoni János fordította 1647-ben. A jelen kiadás az 1650-es lőcsei kiadás könyvdíszeivel és tipográfiájával készült.

E műből is 250, kézzel számozott példányt adunk ki, kétféle változatban: 150 példányt kemény táblás papírkötésben, és 99 példányt aranyozott, vaknyomással díszített egészbőr kötésben.

Oldalak