A díszmagyar

A szerző, aki a Magyar Nemzeti Múzeum textiltárának vezetője, tudományos igénnyel, de népszerű stílusban, rendkívül gazdag képanyaggal kísérve dolgozta fel a magyar díszviselet történetét.

A kötet szakszótárral, bőséges irodalomjegyzékkel és korabeli szabásmintákkal segíti a további tájékozódást.

Bevezető

 
"A magyar öltözet Vulcanust Adonissá változtatja", vélte az 1867. évi koronázás egyik előkelő résztvevője, De Jonghe belga követ felesége. A díszöltözetről alkotott hízelgő megállapítását a következőkkel folytatja: "Mikor e pompás urakat hétköznapi ruhájukban láttam, csizmásan, valamiféle begombolt gérokkban, csúnyácska nyakravalóval, ingben ritkán, meglehetősen piszkosnak látszottak… Mindenben és mindenütt megmaradt valami a barbárságból."1 Véleményével nem volt egyedül. A díszmagyar, különösen a férfiak számára készült öltözet sok esetben ellentétes érzelmeket váltott ki a kortársakból, még inkább a kései utódokból. Az atilla már születése pillanatától kezdve felkeltette az osztrák rendőrminiszter besúgóhálózatának figyelmét, és további terjedéséről is hírt adtak. Bár a pompás állami ünnepek résztvevői többnyire csodálattal teli büszkeséggel szóltak erről az "ősi öltözetről", akadnak szép számmal kritikai megjegyzések is, a huszadik század tollforgatóinak többsége pedig nevetséges jelmezt látott csupán benne.

 

 

A magyar viseletek története képeslapokon

32 képeslap a Nagy- Nemes- Tompos féle viselettörténet képeivel a 16. századtól 1848- ig, hátlapján magyar és angol felirattal.

 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 
A kötet a Magyar Mercurius Kiadó hagyományainak megfelelően igényes kivitelben készült, műnyomó papírra nyomtatták, keménytáblás kötést kapott.
 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve - német

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 
A kötet a Magyar Mercurius Kiadó hagyományainak megfelelően igényes kivitelben készült, műnyomó papírra nyomtatták, keménytáblás kötést kapott.
 

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában. 

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.
 
Kisalakú, keménytáblás kötet.