Bencsik Gábor: Magyar Cigány Képes Könyv – a magyarországi cigányság történeti ikonológiája 1686-1914

Korábbi kutatásait folytatva a szerző ebben a kötetében a hazai cigányság történetét egy különleges, Magyarországon alig ismert kutatási metódus, a történeti ikonológia eszköztárával elemzi. A korabeli fekete-fehér és színes képekkel rendkívül gazdagon illusztrált kötet a szerző doktori disszertációjának szerkesztett kiadása.

Kemény táblás (úgynevezett flexi) kötésben, 312 oldal.

 

 

Tűzoltó fölszerelési szabályzat

Tűzoltó fölszerelési szabályzat

A 19. század végén településenként önálló tűzoltó testületek végezték az oltás felelősségteljes munkáját, a kormány azonban egységes egyenruházati és fölszerelési rendet szabott a számukra. A kilenc színes és két fekete-fehér táblával illusztrált, eredetileg 1898-ban megjelent kötet a kor tűzoltó egyenruháit és alapvető felszerelési tárgyait mutatja be.

A hasonmás kiadás 250 kézzel számozott példányban készült, aranyozott egészbőr kötésben, 48 oldalon, Munken Premium Cream papíron.
 

12.000 forint
 

Tűzoltó fölszerelési szabályzat

  A 19. század végén településenként önálló tűzoltó testületek végezték az oltás felelősségteljes munkáját, a kormány azonban egységes egyenruházati és fölszerelési rendet szabott a számukra. A kilenc színes és két fekete-fehér táblával illusztrált, eredetileg 1898-ban megjelent kötet a kor tűzoltó egyenruháit és alapvető felszerelési tárgyait mutatja be.

A hasonmás kiadás 250 kézzel számozott példányban készült, aranyozott egészbőr kötésben, 48 oldalon, Munken Premium Cream papíron.

 

Széchenyi István: Hitel

 

Széchenyi István íróként viszonylag későn, harminchét éves korában lépett először a közélet kűzdőterére, közre bocsátva Lovakrul című röpiratát. A művet két évvel később, 1830 januárjában a Hitel című államgazdasági tanulmánykötet követte.

A mű kirobbanó sikerét mutatja, hogy még abban az évben két magyar és három német kiadása jelent meg. Nem túlzás azt állítanunk, hogy a magyar reformkor egyik programadó alkotása lett. Széchenyi sorra veszi a kor mezőgazdaságának, kereskedelmének égető kérdéseit, és a fennálló állapotnak „tiszta magyar szív” érzésével írott rajza után világosan jelöli ki: mit kell tenni és min kell kezdeni?

Az ország geográfiai helyzete, a pénztőke szűkös volta, a kereskedői konkurencia hiánya, kiviteli vám, fölösleges és káros hatású kormányrendeletek, termelés hiánya, rossz közlekedés, a belfogyasztás és kereskedési biztonság hiánya, kereskedőbecsület, nemzeti bank, a polgári erények és kötelességek, nemzetiség, művelődés, törvények, politika stb. mind tárgyalás alá kerülnek, mivel mindezek vagy a hitel szentségén alapulnak, vagy annak eredményei.
 

A Hitelt megjelenése után sokan vitatták, többek között Dessewffy József, akinek érvelésével szemben írta Széchenyi a Világ című munkáját. Nemzetgazdasági gondolkodásának betetőző műve az 1933-ban megjelent Stádium, amelyben összefoglalta addigi elgondolásait. E három műben teljesedett ki mindaz, amelyet először és legnagyobb hatással a Hitelben fogalmazott meg.

 

 

Enessei György - A Tzigán nemzet igazi eredete

 A Magyar Roma Történeti Könyvtár első kötete az első magyar nyelvű cigány tárgyú művet, Enessei György két részletben, 1798-ban és 1800-ban megmegjelent tanulmányát adja közre, hasonmásban és a könnyebb használat kedvéért mai átiratban.

Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Rúma, vagyis cigány nemzetnek Ázsiában és Európában emlékezetes történeteit és viszontagságait leírni szándékozván szükséges lészen elöljáróban megtudni, ím ezen következendőket: