Opus Tripartitum - Nemes Magyarország Szokásjogának Hármaskönyve

A 264 oldal terjedelmű, magyar nyelvű mű a rendkívüli tartalomhoz illő rendkívüli kivitelben készült: diósgyőri bordázott, vízjeles papíron, barokk könyvdíszekkel, gazdagon díszített vaknyomásos egészbőr kötésben, mindössze 250 számozott példányban.

 

Corpus Juris Hungarici

A kiadó utószava
Maga a Corpus Juris Hungarici cím kétféleképpen is értelmezhető. A szűkebb értelmezés szerint arról a konkrét műről van szó, amely 1848-ig összesen nyolc kiadást ért meg, és fokozatosan bővülve tartalmazta (egyebek mellett – erről majd később) az összes hatályos törvényt.
 
Ezt a művet a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami röviden azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne. Hogy mi ennek a történelmi háttere és jogi logikája, arra még visszatérünk.
 

Érdy János - Erdély érmei képatlasszal

A magyar értemtan egyik klasszikus műve Érdy János kötete, amelynek első kiadása 1862-ben jelent meg Pesten.

A 240 oldalas hasonmás kiadásból 800 kartonált kötésű, kézzel számozott példány készült. 

 

Kogutowicz Manó-Magyarország vármegyéinek kézi atlasza

Az ember olykor meglepődik, milyen sokakkal közös szenvedélye a térképek böngészése. Pedig nincs mit csodálkozni ezen. A térkép olyan, mint a mesebeli varázsszőnyeg, elrepít a világ bármely pontjára, gondolatban teljesíti a kívánságot: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok.
 
Persze tudjuk, hogy a térkép elsődlegesen nem erre való, hanem hogy egy területről információkat szolgáltasson. A hegy- és vízrajzról, a településekről és utakról, a közigazgatási beosztásról, az ott lakó népek különféle dolgairól, a földtani viszonyokról, a növénytakaróról és még ezernyi másról. De mindezek tetejébe szépségét, műalkotás-jellegét hiba volna alábecsülni. A jó térkép valójában három funkciót tölt be: térinformatikai adatokat közöl, esztétikai élményt nyújt és gondolati kalandozásokhoz ad támpontokat.
 

Nyékhegyi József: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés

A szerző, mint a tárgyaló küldöttség egyetlen magyar tagja, a szemtanú hitelességével írja meg az első világháborút a Monarchia részéről lezáró padovai békekötés történetét.
 

Előszó

 
Közóhajnak teszek eleget, amikor mint a páduai fegyverszüneti bizottságnak egyedüli magyar tagja e fegyverszünet leírását a hiteles okmányok magyar fordításával együtt a nyilvánosságnak adom át.
 
Ez a fegyverszünet, mely Diaz-féle fegyverszünet néven ismeretes, volt befejező aktusa a háborúnak, s ez vetett véget az ellenségeskedésnek Ausztria-Magyarország valamennyi2 frontrészén.