Történelem

Bencsik Gábor - Horthy Miklós – a kormányzó és kora

Az elmúlt évszázadban sok tinta elfolyt annak vitatására, mi tette Horthyt alkalmassá erre a rendkívüli megbízatásra. Pedig a válasz könnyű: szinte minden. A dolog ott kezdődik, hogy a Ferenc József mellett szolgálatot teljesítő négy szárnysegédet lehetőleg különböző fegyvernemekből válogatták össze, és most elérkezett az idő, hogy a flotta is képviselve legyen. A császár és király törekedett arra is, hogy "népei" minden szolgálati helyen lehetőséget kapjanak.

Minthogy magyar egy ideje nem volt a szárnysegédek között, indokolt volt, hogy magyar tengerésztisztre essék a választás. Megkívántatott továbbá az udvarképesség – jó család, kifogástalan modor, tökéletes német tudás. És kellett még valami, amiről nem szoktak megemlékezni, hiszen sehol sem volt leírva, mégis nagy súllyal esett a latba: a tisztikar megbecsülése. Békeidőben ezt meglehetősen nehéz kivívni, ezért a szárnysegédek többnyire az arisztokraták körül kerültek ki, akiknek már származásuk is kellő súlyt adott. De ideje volt annak, hogy a középnemesség is lehetőséget kapjon, előtte is megnyíljék az érvényesülés útja.

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve második kötet

A mű második, 336 oldal terjedelmű kötete Liptótól Zólyomig ismerteti az egykori ország vármegyéit, és külön kitér Fiuméra, a Balatonra, a Magas-Tátrára, valamint a nyolc horvát ármegyére.
 
Az elsőhöz hasonlóan ez a kötet is közel négyszáz zömmel színes fényképet, a vármegyék, valamint a történelmi Magyarország domborzati térképét közli.
A kötet végén részletes helységnévmutató található.

 

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán, 1788.

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

Oldalak