Történelem

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán, 1788.

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

Zrínyi Miklós - Ne bántsd a magyart – bibliofil kiadás

A kilencszáz példányban készült rendes kiadás mellett 99 kézzel számozott, egészbőr kötéses bibliofil példány is készült.

 

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:
 
"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

 

Oldalak