A könyvek kötéséről

 

A becses, tulajdonosuk számára különösen kedves könyveket évszázadok óta bőrbe kötik. Ezt a hagyományt követjük mi is, és arra törekszünk, hogy a lehető legjobb minőségű bőröket szerezzük be itthonról és külföldről.

Gyakran használunk kecskebőrt, máskor borjút vagy juhot. Természetes anyagról lévén szó, felületében, színárnyalatában minden darab egy kissé különbözik a többitől. A kötéstáblák díszítésében is a hagyományokat folytatjuk, gyakran alkalmazunk úgynevezett vaknyomást, visszafogott aranyozást, a gerincen bordázatot. Bibliofil könyveink többsége a Kézművész Könyvkötő Műhelyben készül.

Vaknyomás: A bőr könyvtáblának felmelegített rézvésettel való megnyomása, színezés vagy aranyozás nélkül. A vaknyomás eredményeképpen a táblán domború mintázat alakul ki.


Gerincbordázat: A különálló ívekből álló könyvtestet évszázadokon át 2-4 milliméter átmérőjű, a gerincen keresztben futó 3-5 spárgára fűzték fel, mintegy felvarrták azokra, a spárga szabadon maradó két vége pedig a könyvtestet rögzítette a táblában. A bekötés után a spárga kidomborodik a gerincen. Az ilyen kötést bordásnak vagy bordázottnak nevezik. Manapság gyakran alakalmaznak úgynevezett álbordát, amikor a könyvtestet géppel fűzik, de a gerincbe spárga-csíkokat illesztenek.

Kép: A Corpus Juris Hungarici valódi bordás gerince