Kitonich János XVII. századi jogtudós műve, mely a felsőbb bíróságokon alkalmazott perrendtartást tárgyalja, eredetileg latinul jelent meg 1619-ben Nagyszombatban. 1734-től a Corpus Juris Hungarici állandó mellékleteként közölték. Magyarra Kászoni János fordította 1647-ben. A jelen kiadás az 1650-es lőcsei kiadás könyvdíszeivel és tipográfiájával készült.

E műből is 250, kézzel számozott példányt adunk ki, kétféle változatban: 150 példányt kemény táblás papírkötésben, és 99 példányt aranyozott, vaknyomással díszített egészbőr kötésben.

A Pesten, 1839-ben megjelent, színes ábrákkal illusztrált könyv az első magyar nyelvű sebészeti műtéttanok egyike, melyet a Bugát Pál és Flór Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár adott közre. Hogy hézagpótló munka volt, az is jelzi, hogy az országos főorvos, akkori kifejezéssel protomedikus a megyei, tehát hatósági (fő)orvosok számára egy-egy példányt rendelt a műből. A könyv nagy értéke a tájanatómiai ismereteket is felfrissítő illusztrációk gazdagsága. A kötet a sebészet hazai történetének alapvetően fontos láncszeme.

  A 19. század végén településenként önálló tűzoltó testületek végezték az oltás felelősségteljes munkáját, a kormány azonban egységes egyenruházati és fölszerelési rendet szabott a számukra. A kilenc színes és két fekete-fehér táblával illusztrált, eredetileg 1898-ban megjelent kötet a kor tűzoltó egyenruháit és alapvető felszerelési tárgyait mutatja be.

A hasonmás kiadás 250 kézzel számozott példányban készült, aranyozott egészbőr kötésben, 48 oldalon, Munken Premium Cream papíron.

Megjelent A nemzeti lovag – A lótudomány vizsgáló ismeretére vezérlő rendszeres oktatás című mű hasonmás kiadása.

Az első kiadás 1828-ban jelent meg Pesten, Széchenyi István Lovakrul című kötetével azonos esztendőben.

Hasonmás kötetünk ezúttal is igényes kivitelben, Munken Premium Cream papíron készült 480 oldalon, természetesen a gazdag képanyaggal együtt, vaknyomással díszített egészbőr kötésben, drapp (natúr) és bordó színváltozatban, 250 kézzel számozott példányban.

A magyar oktatásügy történetének klasszikus dokumentuma Mária Terézia Ratio Educationisként ismert, 1777-ben kibocsátott több száz oldalas uralkodói rendelete, amely megteremtette az egységes és általános állami közoktatást Magyarországon.
 
A magyarul nehezen hozzáférhető dokumentumot az eredeti, latin kiadás tipográfiáját követve, az abban található valamennyi metszetet és nyomdadíszt felhasználva, magyarul közöljük.
 

A székesfehérvári Klökner nyomdában 1874-ben jelent meg a Virág-nyelv című kis kötet, mely címének megfelelően az egyes virágokba rejtett üzeneteket mondja el kedves versikék formájában, színes virágképek kíséretében. A kis kötet rendkívüli ritkaság, ez a képes kiadás közkönyvtárakban nem található, a kiadó a sajátján kívül más példányról nem tud.

Most ennek a kötetnek a 136 oldalas, 75x100 mm nagyságú hasonmását adjuk közre, 500 kézzel számozott példányban, melyből 401 példány díszes keménytáblás kötést, 99 példány aranyozott egészbőr kötést kap, utóbbi arany élmetszéssel.

Az egyik legkorábbi magyar orvosi könyv első kiadása 1792-ben jelent meg Győrben. A mű szerzője, Nedliczi Váli Mihály, Erdődi György országbíró háziorvosa a különféle növények gyógyhatását ismerteti a kötetben, a fák és füvek nevének betűrendjében – innen a szótárotska elnevezés.

Kiadónk ennek a könyv­ritkaságnak a hasonmását adja közre 250 kézzel számozott példányban, 208 oldalon, bordázott diósgyőri papíron, vaknyomásos maroquin (kecskebőr) kötésben, melynek díszítése külön e kötet számára készült.

A műből a rendes kiadás mellett 50 vaknyomással díszített, kézzel számozott egészbőr kötéses példány is készült. 

A kilencszáz példányban készült rendes kiadás mellett 99 kézzel számozott, egészbőr kötéses bibliofil példány is készült.

 

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:
 
"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

 

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

A kiadó utószava
Maga a Corpus Juris Hungarici cím kétféleképpen is értelmezhető. A szűkebb értelmezés szerint arról a konkrét műről van szó, amely 1848-ig összesen nyolc kiadást ért meg, és fokozatosan bővülve tartalmazta (egyebek mellett – erről majd később) az összes hatályos törvényt.
 
Ezt a művet a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami röviden azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne. Hogy mi ennek a történelmi háttere és jogi logikája, arra még visszatérünk.

A 264 oldal terjedelmű, magyar nyelvű mű a rendkívüli tartalomhoz illő rendkívüli kivitelben készült: diósgyőri bordázott, vízjeles papíron, barokk könyvdíszekkel, gazdagon díszített vaknyomásos egészbőr kötésben, mindössze 250 számozott példányban.

128 oldal, vaknyomással díszített egészbőr kötésben.

Készült 250 számozott példány