A magyar viseletek története képeslapokon

32 képeslap a Nagy- Nemes- Tompos féle viselettörténet képeivel a 16. századtól 1848- ig, hátlapján magyar és angol felirattal.

 

Virág-nyelv - táblaborítós

A székesfehérvári Klökner nyomdában 1874-ben jelent meg a Virág-nyelv című kis kötet, mely címének megfelelően az egyes virágokba rejtett üzeneteket mondja el kedves versikék formájában, színes virágképek kíséretében. A kis kötet rendkívüli ritkaság, ez a képes kiadás közkönyvtárakban nem található, a kiadó a sajátján kívül más példányról nem tud.

Most ennek a kötetnek a 136 oldalas, 75x100 mm nagyságú hasonmását adjuk közre, 500 kézzel számozott példányban, melyből 401 példány díszes keménytáblás kötést, 99 példány aranyozott egészbőr kötést kap, utóbbi arany élmetszéssel.

 

Kitonich János - Rövid Igazgatás

Kitonich János XVII. századi jogtudós műve, mely a felsőbb bíróságokon alkalmazott perrendtartást tárgyalja, eredetileg latinul jelent meg 1619-ben Nagyszombatban. 1734-től a Corpus Juris Hungarici állandó mellékleteként közölték. Magyarra Kászoni János fordította 1647-ben. A jelen kiadás az 1650-es lőcsei kiadás könyvdíszeivel és tipográfiájával készült.

E műből is 250, kézzel számozott példányt adunk ki, kétféle változatban: 150 példányt kemény táblás papírkötésben, és 99 példányt aranyozott, vaknyomással díszített egészbőr kötésben.

A keménytáblás kötet ára 5800 Ft, a bőrkötéses kiadásé 18000 Ft, megrendelhető a kiadótól.

 

 

Ratio Educationis, a nevelés és oktatásügy rendje

A Ratio Educationis néven ismert tanügyi rendelet nyomtatásban 1777-ben jelent meg Bécsben, latin nyelven. Noha a címlapon az Első kötet (Tomus I.) megjelölés szerepel, a szövegben is több helyen jelzett második (és harmadik), részletező kötet nem készült el, a mű így teljesnek tekintendő.

A három évtizeddel később, 1806-ban Budán megjelent újabb oktatási rendelet, a második Ratio Educationisként ismert, valójában Ratio publicae című kiadvány számos részletet megváltoztatása mellett az első rendelet lényegét megtartotta. A magyar királyság oktatási rendjét és gyakorlatát ez a két dokumentum szabta meg egészen 1848-ig.

Az eredeti kiadás tipográfiájával és könyvdíszeivel készült, 250 példányban, az első 99 példány egészbőr, a többi keménytáblás papír kötésben.

 

 

A lovasok - álomjáték - Bencsik István rajzaival

Valahol Magyarországon, egy erdei tisztáson, az 1970-es években, nyári éjszakán játszódik az álomszerű történet, amelyben a nagy Levin, Karl Karl, Deborah, Mia-Mia és a többiek készülődnek a Lovasok fogadására – mit sem sejtve arról, hogy valójában kik is ezek a Lovasok. A karcsú kötetet Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész rajzai díszítik.

A 250 kézzel számozott példányban megjelenő, 64 oldalas kötet valamennyi példányát aláírta a szerző és a rajzoló.

Bencsik Gábor: Magyar Cigány Képes Könyv – a magyarországi cigányság történeti ikonológiája 1686-1914

Korábbi kutatásait folytatva a szerző ebben a kötetében a hazai cigányság történetét egy különleges, Magyarországon alig ismert kutatási metódus, a történeti ikonológia eszköztárával elemzi. A korabeli fekete-fehér és színes képekkel rendkívül gazdagon illusztrált kötet a szerző doktori disszertációjának szerkesztett kiadása.

Kemény táblás (úgynevezett flexi) kötésben, 312 oldal.

 

 

Bencsik Gábor - Horthy Miklós – a kormányzó és kora

Az elmúlt évszázadban sok tinta elfolyt annak vitatására, mi tette Horthyt alkalmassá erre a rendkívüli megbízatásra. Pedig a válasz könnyű: szinte minden. A dolog ott kezdődik, hogy a Ferenc József mellett szolgálatot teljesítő négy szárnysegédet lehetőleg különböző fegyvernemekből válogatták össze, és most elérkezett az idő, hogy a flotta is képviselve legyen. A császár és király törekedett arra is, hogy "népei" minden szolgálati helyen lehetőséget kapjanak.

Minthogy magyar egy ideje nem volt a szárnysegédek között, indokolt volt, hogy magyar tengerésztisztre essék a választás. Megkívántatott továbbá az udvarképesség – jó család, kifogástalan modor, tökéletes német tudás. És kellett még valami, amiről nem szoktak megemlékezni, hiszen sehol sem volt leírva, mégis nagy súllyal esett a latba: a tisztikar megbecsülése. Békeidőben ezt meglehetősen nehéz kivívni, ezért a szárnysegédek többnyire az arisztokraták körül kerültek ki, akiknek már származásuk is kellő súlyt adott. De ideje volt annak, hogy a középnemesség is lehetőséget kapjon, előtte is megnyíljék az érvényesülés útja.

 

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve első kötet

Az előző századforduló Magyarországának vármegyéit, azok településeit, lakosságát, gazdálkodását, történetét, földrajzát ismerteti a kötet a vármegyék ábécé-rendjébe szedve, sok ezernyi adattal, mégis olvasmányosan. 

A két kötetes mű első része Abaújtól Krassó-Szörényig mutatja be a vármegyéket, emellett külön fejezet szól áttekintően az előző századforduló Magyarországáról, egy-egy rész pedig Budapest székesfővárost és Hajdú vármegyéhez kapcsolódóan a Hortobágyot ismerteti.
 
A sok ezernyi adatot, információt Magyarország átnézeti térképe, minden vármegye külön térképe és közel négyszáz korabeli, zömmel színes fénykép kíséri, az olvasó elé idézve Magyarország egykor volt szép napjait.
 

Bencsik Gábor - Vármegyék könyve második kötet

A mű második, 336 oldal terjedelmű kötete Liptótól Zólyomig ismerteti az egykori ország vármegyéit, és külön kitér Fiuméra, a Balatonra, a Magas-Tátrára, valamint a nyolc horvát ármegyére.
 
Az elsőhöz hasonlóan ez a kötet is közel négyszáz zömmel színes fényképet, a vármegyék, valamint a történelmi Magyarország domborzati térképét közli.
A kötet végén részletes helységnévmutató található.

 

 

Friedrich Hottenroth - Nagy viseletkönyv

Friedrich Hottenroth (élt 1840-től 1917-ig) német festő és litográfus monumentális munkája, a világ viseleteit és azokhoz kapcsolódó használati tárgyait kétszáznegyven kőnyomatú lap több mint tízezer ábráján, valamint az azokhoz tartózó leírásokban bemutató album először 1884-ben jelent meg Németországban, és ezt további kiadások követték. 

A művet két tulajdonsága teszi rendkívülivé. Az egyik, hogy az alkotó teljességre törekedett, a rendelkezésére álló minden ismeretet igyekezett bemutatni az olvasónak.
 

Zrínyi Miklós - Ne bántsd a magyart!

 

Részlet az először 1705-ben megjelent, Török áfium néven is ismert műből:
 
"Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazda ember, ha élni akar cselédestül. Nam Dii laboribus omnia vendunt. Azaz: mert az istenek mindent munka és fáradtság után adnak. Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkünknek applicatióját, minden testünknek fáradságát fordítanunk kell a mi veszélyünknek elhárítására; mert egyébiránt kinek szántsunk, vessünk, arassunk, kinek neveljük édes magzatinkat, ha securitásunkra most gondot nem viselünk; majd a pogányé lesz a miénk, és csak öt esztendőt vagy kettőt sem ígérhetünk magunknak, ha nem provideálunk. De ismét itt nekem mondhatja valaki: jó volna a hadakozás, ha kívánt successust*, remélhetnénk magunknak: de azt sokszor próbáltuk magunkban, soha nem nyertünk véle, mindenkor markunkban szakadt.

 

 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 
A kötet a Magyar Mercurius Kiadó hagyományainak megfelelően igényes kivitelben készült, műnyomó papírra nyomtatták, keménytáblás kötést kapott.
 

Oborni - Tompos - Bencsik Gábor - A régi Erdély népeinek képeskönyve - német

A budapesti Széchenyi Könyvtár egy kézzel festett viseletkódexet őriz, amely az Apafiak korában, az 1690-es években készült, és a korabeli Erdély népeit, magyarokat, székelyeket, románokat, szászokat és más nemzetiségeket, valamint a fejedelmi korszak főembereit ábrázolja  kilencvenkét színes lapon.
 
Ezt a kódexet, valamint egy másik, hasonló sorozat négy lapját adja közre a Magyar Mercurius kiadó három történész, Oborni Teréz, Tompos Lilla és Bencsik Gábor kísérő tanulmányaival.
 
A kötet a Magyar Mercurius Kiadó hagyományainak megfelelően igényes kivitelben készült, műnyomó papírra nyomtatták, keménytáblás kötést kapott.
 

Érdy János - Erdély érmei képatlasszal

A magyar értemtan egyik klasszikus műve Érdy János kötete, amelynek első kiadása 1862-ben jelent meg Pesten.

A 240 oldalas hasonmás kiadásból 800 kartonált kötésű, kézzel számozott példány készült. 

 

Nyékhegyi József: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés

A szerző, mint a tárgyaló küldöttség egyetlen magyar tagja, a szemtanú hitelességével írja meg az első világháborút a Monarchia részéről lezáró padovai békekötés történetét.
 

Előszó

 
Közóhajnak teszek eleget, amikor mint a páduai fegyverszüneti bizottságnak egyedüli magyar tagja e fegyverszünet leírását a hiteles okmányok magyar fordításával együtt a nyilvánosságnak adom át.
 
Ez a fegyverszünet, mely Diaz-féle fegyverszünet néven ismeretes, volt befejező aktusa a háborúnak, s ez vetett véget az ellenségeskedésnek Ausztria-Magyarország valamennyi2 frontrészén.
 

Aczél Petra - Médiaretorika

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magatartástudományi és Kommunikációtudományi Intézet igazgatója. Kötetéről így ír: „Összerezzenek, ha egy-egy beszélgetésben szóba kerül. Nem tudom eldönteni, hogy védjem vagy figyeljem, hogyan állja ki a próbát. 

„Az üres retorikán túl”, intik le, azután próbálják leleplezni: „a retorikának semmi köze, ahhoz, amit mondunk”, vagy figyelmeztetik, „ne manipulálj a retorikával”, és végül belátják „ez csak retorika”.
Még mielőtt letenné a könyvet, abban a hitben, hogy védőbeszédet tart a kezében, megnyugtatom a nyájas Olvasót, nem a retorika apológiája ez a kis kötet.
 

Nyíri Kristóf - Kép és idő

Nyíri Kristóf, Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus a kötete hátoldalán így fogalmaz: „Mit őriz a konzervatív? Az életet – a maga életét. Ám az élet véges, az idő múlik. Amit a konzervatív a maga életén túl őrizhet és őriz, az a következő nemzedékek életének lehetősége.
 
Heidegger óta közhely, hogy a létprobléma időprobléma. A konzervatív létfelfogás elemzése egyszersmind időfilozófiai kihívás. Amiképp a magunk élete az idő folyamában múlik el, a nemzedékek egymásrakövetkezése az idő folyamában történik. Midőn a konzervatív az életet őrzi, egyszersmind az idő hatalmával küzd.”
 

Bencsik Gábor - Cigányokról

Senki számára nem lehet kétséges, hogy ma Magyarország egyik legnehezebben megoldható problémája a cigányság és a többségi társadalom között feszül? ellentét. A megoldáshoz egymás megismerésén át vezet az út.
 
Ezért írta több év kutatómunkájával Bencsik Gábor történész a Cigányokról cím? kötetet, amelyet 99, nagyrészt még soha nem publikált illusztráció tesz gazdagabbá. A kötet olvasmányos stílusban, a lehet?ségekhez képest tömör megfogalmazással beszéli el a cigányok történetét, ismerteti nyelvüket, szokásaikat, hagyományos foglalkozásaikat.
 
Kemény táblás, színes, 176 oldal, ára 3600 Ft
 

Liszt Ferenc - A czigányokról és a cigány zenéről Magyarországon

A Magyar Roma Történeti Könyvtár második kötete a nagy magyar zeneszerző sokat emlegetett, de alig forgatott művét 1863-as első kiadása óta másodszor adja a magyar olvasók kezébe.

Szinte hihetetlen, mégis igaz: a 19. század egyik legnagyobb hatású művészének, Liszt Ferencnek A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon című könyve az első francia (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859), majd az azt követő magyar nyelvű kiadás (Pest, 1861) után egészen a jelen kötet megjelenéséig, közel másfél évszázadon át nem látott napvilágot újból magyarul. Amiből következik, hogy a mű bírálóinak többsége úgy mondott – többnyire elmarasztaló – ítéletet róla, hogy az meg sem fordult a kezén.
 

Győrffy Endre - magyar és cigány szótár cigányul mondva vakeriben

 

A cigánysággal foglalkozó irodalom egyik legritkábban felbukkanó darabja Győrffy Endre magyar-cigány szótára. A szerző a 154 oldalas kis kötet címlapján önmagát „magánzó, Pakson” címmel illeti, és ennél sokkal többet egyelőre nem is tudunk róla, a kötetről pedig annyit tudni (József főherceg cigány nyelvtanából, Ponori Thewrewk Emil tollából), hogy József főherceg, a nádor fia költségén jelent meg. Hogy hány példányban, azt nem tudjuk, de sok semmiképp sem lehetett, mert mára alig maradt belőle. Győrffy kötete egy évvel megelőzte a szintén József támogatásával megjelent Sztojka-szótár (Magyar és cigány nyelv gyök-szótára – Románé álává) első kiadását, és három évvel magának a főhercegnek a nagy nyelvtanát. 

 

 

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában. 

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.
 
Kisalakú, keménytáblás kötet.

 

 

Enessei György - A Tzigán nemzet igazi eredete

 A Magyar Roma Történeti Könyvtár első kötete az első magyar nyelvű cigány tárgyú művet, Enessei György két részletben, 1798-ban és 1800-ban megmegjelent tanulmányát adja közre, hasonmásban és a könnyebb használat kedvéért mai átiratban.

Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Rúma, vagyis cigány nemzetnek Ázsiában és Európában emlékezetes történeteit és viszontagságait leírni szándékozván szükséges lészen elöljáróban megtudni, ím ezen következendőket:
 

Kriza János - Székely népmesék

A reformkor szellemi pezsgése idején gyűjtötte össze Kriza János unitárius lelkész a székelység legszebb meséit. A kötetet Marton Magda több mint száz színes rajza díszíti.
 

Mirkó királyfi

 
Egyszer, hol volt, hol nem volt egy király, ennek volt három fia. A király örült három fiának, s elvégezte magában, hogy jó móddal kitaníttatja őket, s aztán országoltatja, hogy maga után országának derék örökösöket hagyhasson.
 
Elküldötte tehát fiait a kolégiomba tanulni. Azok egy darabig jól is forgolódtak, de egyszer csak félbehagyták a kolégiomot, mind a hárman hazamentek, s többet nem is mentek vissza a kolégiomba. Ezen a király erősen megbosszankodott, s eltiltotta fiait, hogy eleibe ne menjenek. Maga behuzódott lakni a királyi rezsidencia napkeleti szobájába. 

Kriza János-Székely népmesék l. ll. lll.

A reformkor szellemi pezsgése idején gyűjtötte össze Kriza János unitárius lelkész a székelység legszebb meséit. A nagyalakú, keménykötésü kötetet Marton Magda több mint száz színes rajza díszíti.
 
Kemény kötésben, 96-103 oldal, kötetenként.

A macskakisasszony

Baranyai népmesék, Marton Magda rajzaival.
A Klasszikus Magyar Mesék 2. kötete, 104 oldal, színes illusztrációkkal

 

Utószó

 
Fischer Béla Baranya megyei alispán az 1930-as évek végén arra a gondolatra jutott, hogy ideje immár a baranyai magyarságnak, „ennek a szenvedéseiben is sokat álmodozó, szívét mindig a tenyerén hordozó, büszke, egyre fogyó népnek” szellemi kincseit, néphagyományait szakemberrel összegyűjtetni és közreadni. Választása az akkor már országos hírű néprajztudósra, Berze Nagy Jánosra esett.

Homoki-Nagy István - Cimborák–Nádi szélben

A távolabbi gyepen tucatnyi tarkavarjú ül. Mozdulatlanok, akár a kinagyolt fabábuk. Feszülten figyelik a kutyákat.
 
Fickó bosszúsan rávakkant valami szemtelen tövisre, s lám, egyszerre megelevenedik a sok „famadár”: mint óriási békák, ugrálva gyalogolnak, aztán lomhán felrepülnek. Most már vízben gázolnak kutyáink is, jobbra-balra nézegetnek. A látnivalók valósággal lenyűgözik a jóvérű vadászebeket. Habfehér törpekócsagok gázolják a vizeket, ide-oda vágnak csőrükkel, és felcsípik az úszkáló férgeket. Néha a hínárba vagy a marasztaló iszapba ragad vékony lábuk, ilyenkor (egyhelyben állva) apró rántásokkal szabadítják ki, mint az emberek az agyagba ragadt sárcipőjüket. Hirtelen mozdulatlanná merednek, mert hallják a kutyák közeledő prüszkölését. Aztán elrepülnek, és a nedves lábaikról lehulló vízcseppek visszapermeteznek a levegőből.

Bencsik Gábor-Igazságot Magyarországnak-lord Rothermere és a magyar revízió

A Trianon utáni revíziós törekvések története, különös tekintettel a magyarbarát angol lord tevékenységére.

A külföld reagálása – a támadás éle Csehszlovákia ellen fordul
 

Ami a nagyhatalmak sajtóját illeti, túlreagálásról igazán nem beszélhetünk. Természetesen sokan felfigyeltek a cikkre, de igazi jelentőséget nem tulajdonítottak neki. Annak ellenére sem, hogy a Daily Mail napokon keresztül közölte a cikket támogató olvasói leveleket, amelyek azt a látszatot keltették, hogy a brit közvélemény teljes mértékben egyetért az írással. Gyakorlott újságírók és politikusok meg tudták mérni az ilyen olvasói levelek súlyát. Néhány német lap a cikk ürügyén elismételte a Párizs környéki békék igazságtalan voltáról vallott német nézeteket, néhány olasz cikk pedig a békeszerződések fenntartása mellett felvetette bizonyos kiigazítások lehetőségét, de egészében véve az ügy nem emelkedett a nagyhatalmi diplomácia ingerküszöbéig.
 

A díszmagyar

A szerző, aki a Magyar Nemzeti Múzeum textiltárának vezetője, tudományos igénnyel, de népszerű stílusban, rendkívül gazdag képanyaggal kísérve dolgozta fel a magyar díszviselet történetét.

A kötet szakszótárral, bőséges irodalomjegyzékkel és korabeli szabásmintákkal segíti a további tájékozódást.

Bevezető

 
"A magyar öltözet Vulcanust Adonissá változtatja", vélte az 1867. évi koronázás egyik előkelő résztvevője, De Jonghe belga követ felesége. A díszöltözetről alkotott hízelgő megállapítását a következőkkel folytatja: "Mikor e pompás urakat hétköznapi ruhájukban láttam, csizmásan, valamiféle begombolt gérokkban, csúnyácska nyakravalóval, ingben ritkán, meglehetősen piszkosnak látszottak… Mindenben és mindenütt megmaradt valami a barbárságból."1 Véleményével nem volt egyedül. A díszmagyar, különösen a férfiak számára készült öltözet sok esetben ellentétes érzelmeket váltott ki a kortársakból, még inkább a kései utódokból. Az atilla már születése pillanatától kezdve felkeltette az osztrák rendőrminiszter besúgóhálózatának figyelmét, és további terjedéséről is hírt adtak. Bár a pompás állami ünnepek résztvevői többnyire csodálattal teli büszkeséggel szóltak erről az "ősi öltözetről", akadnak szép számmal kritikai megjegyzések is, a huszadik század tollforgatóinak többsége pedig nevetséges jelmezt látott csupán benne.

 

 

A magyar viseletek története

Az öltözet minden részletében: anyagában, színében, díszítésében árulkodik viselője neméről, koráról, a társadalomban elfoglalt helyéről és nemzetiségéről is. Nem kell nagyon visszamennünk a történelemben, így volt ez a 20. század kezdetén is, és bizonyos alkalmakkor felöltött ruhánkat még ma is megszabja az évszázadok óta élő konvenció. Ezzel a térben és időben egyaránt változó jelképrendszerrel, egy-egy ruhatípus kialakulásával, elterjedésével, a terjedés irányával, a különböző, nyugatról és keletről érkező hatásokkal foglalkozik a magyar viselettörténet. Mindehhez elsődleges forrásként a ruhadarabok szolgálnának, sajnálatos módon azonban a mérsékelt éghajlatú területeken a természetes alapanyagú textíliák elvétve, csak nagyon szerencsésen alakuló klimatikus viszonyok között maradnak meg. 

 

Kogutowicz Manó-Magyarország vármegyéinek kézi atlasza

Az ember olykor meglepődik, milyen sokakkal közös szenvedélye a térképek böngészése. Pedig nincs mit csodálkozni ezen. A térkép olyan, mint a mesebeli varázsszőnyeg, elrepít a világ bármely pontjára, gondolatban teljesíti a kívánságot: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok.
 
Persze tudjuk, hogy a térkép elsődlegesen nem erre való, hanem hogy egy területről információkat szolgáltasson. A hegy- és vízrajzról, a településekről és utakról, a közigazgatási beosztásról, az ott lakó népek különféle dolgairól, a földtani viszonyokról, a növénytakaróról és még ezernyi másról. De mindezek tetejébe szépségét, műalkotás-jellegét hiba volna alábecsülni. A jó térkép valójában három funkciót tölt be: térinformatikai adatokat közöl, esztétikai élményt nyújt és gondolati kalandozásokhoz ad támpontokat.